|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 20 találat | lapozás: 1-20 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Popescu, Dan Ioan 1996. január 20.Jan. 20-án letette az esküt a kormány két új tagja, Alexandru Stanescu iparügyi és Dan Ioan Popescu kereskedelmi miniszter. Ez a Vacaroiu-kormány ötödik átalakítása. A változtatások nem érintik a kormány politikai összetételét, a Román Nemzeti Egységpárt miniszterei megőrizték tárcáikat. A hét újonnan kinevezett államtitkár közül hat a vezető kormánypárt tagja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./1996. január 22.Nicolae Vacaroiu kormányfő javaslatára az RTDP ülésén egyöntetűen jóváhagyták Dan Ioan Popescu ipari minisztériumi államtitkár, az RTDP alelnöke kinevezését a kereskedelmi miniszteri tisztségbe. A tisztségéből kérésére felmentett Dumitru Popescu ipari miniszter helyébe ugyancsak jóváhagyták Alexandru Stanescu kinevezését. Ugyancsak jóváhagyták a kormányfő javasolta államtitkárok kinevezését is. /Jóváhagyták a kormányátalakítást. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./ A legfontosabb szerepet a Vacaroiu-kormány új tagjainak kinevezésében Adrian Nastase, az RTDP elnöke játszotta. /Az új minisztereket Adrian Nastase javasolta. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20./2000. december 12.Dec. 11-én a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének ülésén Adrian Nastase kijelölt kormányfő ismertette a kabinet összetételét. A külügyminisztériumot Mircea Geoana, az európai integrációs minisztériumot Hildegard Puwak, a pénzügyminisztériumot Mihai Tanasescu, a honvédelmi minisztériumot Ioan Mircea Pascu, a belügyminisztériumot Ioan Rus, az igazságügyi minisztériumot Rodica Stanoiu, a fejlesztési minisztériumot Leonard Cazan, az ipari minisztériumot Dan Ioan Popescu, a mezőgazdasági minisztériumot pedig Ilie Sarbu vezetné. A környezetvédelmi tárca élére Aurel Constantin, a turizmushoz Dan Matei Agaton, a közlekedéshez Miron Mitrea, a munkaügyhöz Marian Sarbu, a tanügyhöz Ecaterina Andronescu, a művelődéshez Razvan Theodorescu, az egészségügyhöz pedig Daniela Bartos kerül. További miniszterek és kormánytisztségviselők: Dan Nica, kommunikációs miniszter, Octav Cosmanca közigazgatási miniszter, Acsentie Gaspar, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter, Vasile Dancu kormányszóvívő. Vasile Puscasra az európai uniós csatlakozással megbízott tárgyalócsoport vezetését bízták. /Végleges formát öltött a Nastase-kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./2001. március 8.Márc. 7-én a parlament együttes ülésen vitatta meg az állami titoktartás, valamint az idegenrendészeti törvényről készült egyeztető bizottsági jelentést. A parlamenti vitán részt vett Adrian Nastase kormányfő, Hildegard Puwak integrációs, Rodica Stanoiu igazságügyi, Ioan Mircea Pascu honvédelmi, Aurel Constantin Ilie környezetvédelmi, Dan Ioan Popescu ipari, Ecaterina Andronescu tanügyi, Daniela Bartos egészségügyi és Octav Cozmanca közigazgatási miniszter is. Az ülésen először az állami titoktartásról szóló jelentést vitatták meg. A szünetet a Demokrata Párt (DP) és az RMDSZ kérésére rendelték el, ugyanis mindkét párt képviselői úgy vélték, hogy az említett jogszabályt a közérdekű információk hozzáférhetőségéről rendelkező törvénnyel egy időben kellett volna megvitatni. A két párt képviselői azt is kifogásolták, hogy a kormány az egyeztetés után újabb módosító javaslatokat terjesztett elő, amelyeket a parlament plénumának kellett megtárgyalnia. Adrian Nastase kormányfő arra kérte a testületet, hogy fogadja el az állami titoktartás törvényét, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy Románia lekerüljön a vízumköteles országok listájáról és mielőbb csatlakozzon az Európa Unióhoz. Az állami titoktartás törvénye, többek között, előírja, hogy az államtitok védelme állampolgári kötelesség, amely kifejezi az ország iránti hűséget. /Vita az állami titoktartásról és az idegenrendészetről Mindkét jogszabály Románia euroatlanti integrációját segíti elő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8 A kormányfő kijelentette: alaptalan a gyanú, miszerint a titokvédelemről szóló törvény növelné a Román Hírszerző Szolgálat hatáskörét. A két ház elfogadta az idegenrendészeti törvényt is. A jogszabály többek között kimondja, hogy a 15 napnál több időt Romániában töltő külföldit a házigazdája köteles bejelenteni a rendőrségen. /Ismét kötelező a külföldiek bejelentése. Elfogadták a titoktörvényt. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./ / Márc. 7-én fogadta el a parlament két háza a titoktörvényt. Eszerint "minden állampolgárnak kötelessége az államtitok megőrzése, bármilyen módon jut is birtokába". Államtitoknak számítanak a hadititkok, a hadsereg felépítésével, tevékenységével kapcsolatos információk, a távközlési rendszerek felépítése, a földtani, ásványtani tanulmányok, a nemzetbiztonsággal kapcsolatos tudományos, gazdasági tevékenységek. A jogszabály értelmében minden alkalmazott, aki államtitok birtokába jut, köteles ezt felettesének jelenteni, aki majd ennek alapján értesíti a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) illetékeseit. A törvény hatályba lépésével jelentősen gyarapszik a SRI hatásköre is. A hírszerzők feladata lesz ellenőrizni az államtitok megőrzésének módját, a SRI fogja véleményezni a kinevezéseket is az olyan személyek esetében, akik munkájuk által államtitkok birtokába juthatnak. A törvény értelmében tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújtható az, aki államtitkot nyilvánosságra hoz. Bár az RMDSZ-képviselők többsége megszavazta a tervezetet, Toró T. Tibor képviselő felsorolta fenntartásait a törvény szövegével szemben. Mint mondta, a titoktörvény elfogadását egy olyan jogszabálynak kellett volna megelőznie, amely az információhoz való jogot biztosítja. A törvény hibája, hogy nem ad lehetőséget jogorvoslatra azoknak, akiket a törvényre hivatkozva korlátoznak az információhoz való jogukban. És nem utolsósorban - mutatott rá az RMDSZ-es képviselő - a törvény olyan jogokkal ruházza fel a SRI-t, amelyek valójában meghaladják hatáskörét. /E. Ferencz Judit: Tovább bővül a SRI hatásköre. Újra jelenteni kell a külföldi látogatókat. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./2001. április 21.Ápr. 20-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek napirendjén a saját működését szabályozó törvénytervezet, a rendőrség működését szabályozó törvénytervezet, illetve a nemzetbiztonsági törvénytervezet szerepel. A Ion Iliescu vezette testület meghallgatja ugyanakkor a nemzetvédelmi minisztérium, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/, illetve a kormányőrség beszámolóját múlt évi tevékenységükről. A tanácskozáson részt vesz, többek közt, Adrian Nastase kormányfő, Ioan Talpes, a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes elnöki tanácsos, Mircea Geoana külügyminiszter, Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Dan Ioan Popescu, az ipari tárca vezetője, Gheorghe Fulga és Radu Timofte, a külföldi, illetve a román hírszerzés vezetője, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter. A nemzetbiztonsági törvénytervezetben szereplő "információs közösség" kialakításáról Iliescu kijelentette: "Nem vagyok híve ennek az elképzelésnek, amely nagyon zavarkeltő, és azt a látszatot kelti, mintha egy újabb Szekuritátét akarnánk létrehozni". Ez olyan szerv lenne, amelynek fennhatósága alá kerülne valamennyi hírszerzési feladatokat ellátó egység. /Ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./2001. július 7.A Nagy-Románia Párt közleményben tiltakozott az ellen, hogy ma és holnap Árkoson Kovászna megye - valóság és lehetőség címmel az RMDSZ, illetve a Kovászna Megyei Önkormányzat és a Kis- és Középvállalkozók Szövetsége szervezésében olyan konferenciát tartanak, amelyen az önkormányzati képviselőkön kívül a román parlament tagjai, üzletemberek és a bukaresti nagykövetségek gazdasági attaséi, miniszterek is részt vesznek. Az RMDSZ-től kapott tájékoztatás szerint meghívták Markó Bélát, Takács Csabát, Miron Mitreat (Közmunkálatügyi, szállítási és lakásügyi minisztert), Silvia Ciorneit (a Kis- és Középvállalatok és szövetkezetek miniszterét), Dan Ioan Popescut (iparügyi minisztert) is. /Nagy-romániás tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad),2003. június 17.A kormánypárt, a Szociáldemokrata Párt Állandó Bizottsága máj. 16-án döntött a kormányátalakításról. Az Adrian Nastase pártelnök által vezetett ülésen úgy döntöttek, hogy az eddigi 22 minisztérium helyett 14 marad. Ennek értelmében Adrian Nastase miniszterelnök kormányában részt vesz Dan Ioan Popescu gazdasági és kereskedelmi miniszter, Mihai Tanasescu pénzügyminiszter, Ilie Sirbu mezőgazdasági, erdészeti, vízügyi és környezetvédelmi miniszter, Ioan Mircea Pascu honvédelmi miniszter, Miron Mitrea szállításügyi, építkezésügyi és turisztikai miniszter, Dan Nica távközlési miniszter, Hildegard Puwak európai integrációs miniszter, Razvan Teodorescu kulturális és vallásügyi miniszter, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter, Elena Dumitru, munkaügyi és családügyi miniszter, Alexandru Atanasiu oktatási, ifjúsági és kutatásügyi miniszter, Ioan Rus közigazgatási és belügyminiszter, Mircea Goana a külügyminiszter, Mircea Beuran egészségügyi miniszter, Serban Mihailescu, kormányfőtitkár. További hat tárcanélküli miniszterről is döntés született Gabriel Oprea, Eugen Dijmarescu, Vasile Puscas, Marian Sirbu, Ionel Blanculescu és Acsinte Gaspar személyében. /Döntöttek az új kormány összetételéről. Az oktatásügy és az egészségügy új kézbe került. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./2003. július 8.A kormánypárt júl. 7-én fúziós megállapodásokat írt alá a Szocialista Munkáspárttal és a Nemzeti Újjászületés Szocialista Pártjával. A megállapodások szerint a két párt képviselői helyet kapnak a párt országos és helyi vezetésében. /Balra! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 8./ Minden, a kormánypártban, a Szociáldemokrata Pártban (PSD) viselt tisztségéről lemondott Cozmin Gusa, a szervezet főtitkára, sőt megvált pártbéli tagságától is. A központi sajtónak adott indoklásában Gusa elmondta: nem tartja előnyösnek a Szocialista Munkáspárttal (PSM) kötött egyezséget, mivel ezt a Kommunista Párt (PCR) utódjának tartja, és hibának érzi azt is, hogy Viorel Hrebenciuc, Dan Ioan Popescu és Miron Mitrea továbbra is a PSD alapembereiként dolgoznak. A volt pártfőtitkár szerint ezeket a politikusokat mellékvágányra kellett volna terelnie a párt vezetőinek. /Mert másképp képzeli el a PSD-t: Lemondott Cosmin Gusa. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 8./2003. augusztus 6.Több javaslatot is benyújtott az RMDSZ szenátusi frakciója az alkotmánymódosító bizottsághoz, amely aug. 4-én megkezdte ülését, hogy előkészítse az alaptörvény augusztus végi felsőházi vitáját - tájékoztatta a Krónikát Eckstein-Kovács Péter szenátor. Az indítványok között szerepelt a Romániát nemzetállamnak kimondó 1-es cikkely törlése és a 148-as cikkely második bekezdésébe foglalt tiltás feloldása, miszerint a nemzetállamra vonatkozó cikkelyen nem lehet módosítani. Szintén az RMDSZ javaslatai közé tartozott a 6-os cikkely módosítása, amellyel a szövetség azt szorgalmazta, hogy a nemzeti kisebbségeket nemzeti közösségeknek ismerje el a román alkotmány. A bizottság elvetette az RMDSZ szenátusi frakciójának javaslatait.Ennek ellenére Eckstein optimistán nyilatkozott az alkotmánymódosító testület munkálatairól. "Meg kell mondanom, hogy benne maradt az alaptörvényben mindaz, amit mindeddig eredményként könyvelhetett el az RMDSZ - jelentette ki a szenátor. - Történt ez annak ellenére, hogy több módosítójavaslat is született, amelyek törölték volna az anyanyelvhasználat jogát az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. Mi több, Dan Ioan Popescu gazdasági miniszter a felekezeti oktatást is korlátozta volna. Végül sértetlen maradt az alkotmány szövegének az a változata, amelyet a képviselőház már elfogadott, és amely szavatolja ezeket a jogokat."Eckstein-Kovács Péter egyéni indítványt is megfogalmazott. Eszerint az alkotmány 1-es cikkelyét alcikkellyel kell kiegészíteni, amely kimondja, hogy az ország nemzetállamként történő meghatározása nem jelenthet jogalapot a diszkriminációra és a jogfosztásra. Az indítványt a testület elvetette. /Cseke Péter Tamás: Marad az anyanyelv-használati jog. = Krónika (Kolozsvár), aug. 6./2004. március 1.A héten átalakítják a Nastase-kabinetet. A kormányfő miniszterelnök-helyettesi hatáskört betöltő három államminisztert nevez ki csapatába. Adrian Nastase febrár 28-án közölte a kiszemelt három államminiszter nevét: a kormányátszervezés után Dan Ioan Popescu ipari és kereskedelmi minisztert, Ioan Rus közigazgatási és belügyminisztert, valamint Ioan Talpes tábornokot, az államfő védelmi és nemzetbiztonsági tanácsosát nevezi ki államminiszternek. Dan Ioan Popescu a gazdasági, Ioan Rus a szociális és közigazgatási területeket irányítja majd, Ioan Talpes pedig az európai integrációval és az igazságüggyel foglalkozik – jelentette be Nastase. A kormány átszervezéséről szóló törvényt kormánypárti és RMDSZ-többséggel fogadta el a parlament. /Tábornok az egyik kormányfő-helyettes. Adrian Nastase megnevezte a három államminisztert. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./2004. március 9.Megtörtént a kormányátalakítás. A kormánystruktúra három államminiszteri tisztséggel bővült: Dan Ioan Popescu a gazdasági ágazatot, Ioan Rus a közszolgálati szférát irányítja, Ioan Talpes pedig a honvédelmi, EU-integrációs és igazságszolgáltatási tevékenységet koordinálja. A frissen létrehozott kancelláriának nem lesz politikai szerepe, célja a végrehajtó testület munkájának hatékonyabbá tétele. Nastase elmondta, Ion Iliescu elnök elfogadta javaslatát azzal kapcsolatban, hogy Cristian Diaconescu külügyi államtitkár átvegye Rodica Stanoiutól az igazságügyi tárca vezetését. A kormány új tárcával is bővül, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot Speranta Ianculescu, a Fővárosi Környezetvédelmi Hivatal jelenlegi igazgatója vezeti majd. A Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztérium pedig Földművelésügyi, Erdőgazdálkodási és Vidékfejlesztési Minisztériummá alakul, az intézményt továbbra is Ilie Sarbu vezeti. A nevelési, kutatási és ifjúsági tárca Nevelési és Kutatási Minisztériummá alakul át, amelyet továbbra is Alexandru Atanasiu vezet. Ezzel egyidejűleg létrehívják a miniszterelnöknek alárendelt országos ifjúsági ügynökséget. Létrejön továbbá az Országos Turisztikai Hatóság, amelyet várhatóan Nicu Radulescu, a szállításügyi tárca turisztikai főosztályának vezetője irányít majd, tevékenységét Miron Mitrea szállításügyi miniszter koordinálja. A Privatizációs Hatóság beolvad a Bankaktívumokat Értékesítő Hivatalba. Victor Ponta tárca nélküli miniszterként a nemzetközi projektek, az EU-joganyag gyakorlatba ültetését felügyeli. Az új minisztereket márc. 9-én hallgatják meg a törvényhozás szakbizottságaiban, majd a képviselőház és a szenátus együttes ülésen hivatalba iktatja az új kabinetet. – A kormányszerkezet átszervezése nem több szemfényvesztésnél, amivel át akarják verni mind a választókat, mind az Európai Uniót – vélekedett márc. 8-i közös sajtóértekezletén Theodor Stolojan és Traian Basescu, a liberális-demokrata pártszövetség két elnöke. Ioan Talpes jelenlétei a kormányban azt jelenti, hogy Iliescu elnöknek sikerült ellenőrzése alá vonni a kormányt is. Hasonló álláspontra helyezkedett Emil Constantinescu exállamfő, a Népi Cselekvés elnöke is. A Dan Voiculescu vezette Román Humanista Párt is hiteltelennek tartja a kormány frissen kozmetizázott arculatát. /Újraméretezett, kibővített kormányszerkezet. Az ellenzék szerint nem több költséges szemfényvesztésnél. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./2004. július 12.A helyhatósági választási kudarc után pánikhangulat van az SZDP-ben, a kormánypártban. Viorel Hrebenciucnak, Dan Ioan Popescunak, Ioan Rusnak és társaiknak nem az volt a hibája, hogy nem mozgatták meg kellőképpen az SZDP szavazótáborát, hanem hogy az elmúlt négy évben nevük összefonódott a korrupcióval. Az SZDP-ben felelősségre vonás, és imidzsváltás ürügyén belharcok lángoltak fel. Az új helyzetet mutatja az Iliescu–Nastase szembenállás. /Székely Kriszta: Hatalommegosztás. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./2004. október 28.Okt. 26-án, Nagyváradon rendezték meg a „Román-magyar határ menti együttműködés, az EU-integráció viszonylatában" című konferenciát. A román kormány részéről Dan Ioan Popescu gazdasági és kereskedelmi miniszter mellett más tárcák szakértői is felszólaltak. A regionális fejlesztés, helyi üzleti lehetőségek és a román-magyar kereskedelmi kapcsolatok témáit érintették. Halász János, a bukaresti magyar nagykövetség részéről „Magyarország EU-csatlakozásának hatása a román-magyar gazdasági kapcsolatok fejlődésére" címmel tartott előadást. /A román–magyar határ menti együttműködésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./2005. március 5.Ion Iliescu 75. születésnapja alkalmából Dan Ioan Popescutól, az SZDP bukaresti szervezetének vezetőjétől emlékplakettet kapott „Ion Iliescu – egy Ember, egy Forradalom, egy Ország” felirattal, tudósított a Romania Libera című lap. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./2006. március 22.Lassan halad az átvilágítási törvénytervezet tárgyalása. Több mint tizenöt évi kivizsgálás, tárgyalás, felderítés ellenére sem mondták még ki, hogy kik a felelősek az 1989. decemberi ártatlan emberáldozatokért. Az átvilágítási törvény megtiltaná, hogy közméltósági tisztséget töltsenek be olyanok, akik a kommunizmus alatt élvezték a pártvezetőségnek kijáró előnyöket, és kommunista elveket vallottak. Egyesek már elkészítették a volt kormánypárt feketelistáját azok névsorával, akik az új átvilágítási törvény szerint „tisztátalanoknak” bizonyulhatnak. Az első helyre Ion Iliescu került, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának egykori tagja, propaganda titkár, ifjúságügyi miniszter, megyei pártbizottsági első titkár. Őt követné Nicolae Vacaroiu, aki az állami tervbizottságban volt igazgató. Octav Cozmanca a miniszteri tanácsban töltött be vezető tisztséget. Doru Ioan Taracila és Ion Solcanu jelentős állásokat foglaltak el a kommunista pártbizottságban. Ioan Talpes tiszt volt a Védelmi Minisztériumban, és egy katonai kiadvány főszerkesztője. Viorel Hrebenciuc megyei párttitkári tisztséget töltött be, Dan Ioan Popescu felügyelő volt a kommunista minisztertanácsban, Mircea Pascu volt védelmi miniszter a pártaktivistákat felkészítő akadémián (Stefan Gheorghiu) volt kutató és lektor, Vasile Puscas a kommunista egyetemisták szövetségében töltött be tisztséget, Ovidiu Banzan volt egészségügyi miniszter pedig ugyanitt az oktatási, művelődési osztály alelnöke volt. /Újvári T. Ildikó: Átvilágítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2008. április 8.A román legfelsőbb bíróság jogerősen úgy döntött, hogy visszaküldi a korrupcióellenes ügyészségre (DNA) Adrian Nastase volt kormányfő iratcsomóját, amelyben a nyomozóhatóság azzal vádolja, hogy 1,3 millió euró haszonra tett szert megvesztegetés nyomán. A döntés következtében az ügyészeknek ismét el kell végezniük a vizsgálatot, vagyis minden érintett felet újból ki kell hallgatniuk, ezt csak akkor tehetik meg, ha a képviselőház is beleegyezik. Dan Ioan Popescu volt ipari miniszter és annak felesége ellen indított perben viszont úgy döntöttek, a per folytatódik. /B. T. : Nastase megmenekült, DIP nem. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./2009. december 14.Kihallgatta a korrupcióellenes ügyészség (DNA) Catalin Voicu szociáldemokrata szenátort, akit állítása szerint erőszakkal vittek be a DNA székhelyére december 11-én. A politikust kétrendbeli befolyással történő üzérkedéssel gyanúsítanak. Az ügyészek megtiltották számára, hogy felvegye a kapcsolatot a PSD több vezető politikusával, így Viorel Hrebenciuckal, Marian Vangheliével és Dan Ioan Popescuval. Párttársai, elsősorban Hrebenciuc és Vanghelie, azonnal védelmükbe vették őt. /Kihallgatták Catalin Voicut. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./2016. március 17.Széttépni a társadalmi szerződéseketA román társadalom néhány éve ébredezik és eljutott arra a gondolatra, hogy szét kell tépnie azt az íratlan társadalmi szerződést, melynek értelmében a többséget valamiféle adózó igásállatnak tekintik, akiket néhány kiválasztottnak kell féken és félelemben tartania. A közpénzt elköltő „elit” között ott találjuk a politikusokat, az egyenruhásokat, a csuhásokat vagy éppen az igazságszolgáltatás legmagasabb tisztségviselőit, akik úgy gondolják, hogy mindannyian a törvény fölött lebegnek. Nem új keletű történet ez Romániában, így működik ez már néhány évszázada. Ezt legjobban Pimen, Szucsáva ortodox érseke fogalmazta meg tömören 2002-ben, amikor a bíróság előtt egy restituciós tárgyalás keretében azt mondta, őt nem érdekli, hogy ki milyen jogállamiságot játszadozik. Ő igényt tart arra a 166 ezer hektárnyi erdőre, amit egyháza állítólag III. István (Ştefan cel Mare) idejében szerzett 1503-ban. Nem vicc: az érsek ügyvédje bizonyítékul felolvasta a középkori román vajda kancelláriája által kiállított okmányt, kiemelve, hogy az írás egy átkot is tartalmaz, miszerint az Isten megveri azokat, akik ezt az adományt megkérdőjelezik. A történet jól mutatja a román ortodox egyház vezetőinek a mentalitását, hogy nekik semmit nem kell bizonyítani, ők alanyi jogon állnak a törvények fölött. De nemcsak ők, hanem a romániai politikai elit is ugyanezt gondolja magáról. Az emlegetett társadalmi szerződést a többségi román társadalom akkor tépte szét, amikor végre elkezdett működni a mára elhíresült korrupcióellenes ügyészség, a DNA. Ma már nevetségesnek tűnik, hogy kik bábáskodtak elődje, a PNA létrehozásánál: Adrian Năstase volt miniszterelnök, Viorel Hrebenciuc, Dan Ioan Popescu és Miron Mitrea. Az újdonsült intézménnyel történő kapcsolattartást a Baksis Miki néven elhíresült Şerban Mihăilescu biztosította, aki a kormányfőtitkárság vezetőjeként igyekezett figyelemmel követni az új intézmény mozgását. Cozmin Guşă, a PSD 32 éves főtitkára még úgy emlékezett a ma rettegett intézmény megalakítására, mint egy karneválra: elvtársak, mindent meg kell tennünk, hogy integrálódjunk az Európai Unióba, vagyis játsszuk el azt, hogy itt jogállam van! Persze, hogy mímelték a jogállamot, hiszen öt évvel korábban Adrian Năstase, Dan Ioan Popescu és Miron Mitrea, a PDSR akkori vezetői testületileg kivonultak a főügyészség elé tiltakozni Gabriel Bivolaru megvádolása ellen, aki csekély 50 millió lej közpénzt lopott el. De ekkor már késő volt, a korrupciót vadászó intézmény önjáró lett, és maga alá temette az őt létrehozó politikusokat is, akik változatlanul úgy gondolják, hogy ha bizonyos szintre eljutottál, nem kell elszámolnod senkinek, az ellopott közpénzekhez pedig az adófizetőknek semmi közük. Az elúszott költségvetési pénzek pedig számtalan lyukat, hiányt hagynak maguk mögött. Olyan sokat, hogy nehéz felsorolni azokat a teljesség igényével. Európai kuriózum, hogy adólejeinkből ma már senkinek nem jár ingyenes fogászati kezelés. De nem csak fogaink fogynak rohamosan, hanem hasonló ütemben fogyatkozik, roskadozik a teljes egészségügyi ellátás külföldre távozó orvosainkkal és egészségügyi középkádereinkkel egyaránt. A módszeresen szétvert oktatás szintén egy jelenség e sorban, amelyik a hiányzó költségvetési pénzek miatt került padlóra. Vagy mondhatjuk annak a 3–4 millió hatvan év feletti, a létminimum határán tengődő földművesnek a sorsát is, akik számára a kormány új szerepkört, az adófizetői státust találta ki. Az adófizető szeme láttára megy tönkre az egészségügy, az oktatás és a falu egyaránt. Való igaz: aki dolgozni akar, az még Romániában is talál munkát, ehhez azonban leggyakrabban költözni kell, ami a magyarság felmorzsolódását gyorsítja, és múló emlékké teszi ittlétünket. Falvaink rohamos pusztulása ma már egyértelmű jelenség, a szegénységből és kilátástalanságból menekülő magyarjaink azonban városon éppen úgy járnak, mint az évtizedekkel korábban oda betelepített moldvaiak és havasalföldiek: a közösségéből kiszakított embernek nincs hová hazamennie. Ez lenne az a néhány érv, amiért nekünk, magyaroknak is szét kell tépnünk minden korábbi társadalmi szerződést, és el kell felejtenünk a hallgatólagos megállapodásokat. Kérjünk új ajánlatot a készülődő magyar érdekképviselettől. Persze, ha van nekik ilyen. Willman Walter. Erdélyi Napló (Kolozsvár) 2016. május 25.Négy volt miniszter ellen indulhat nyomozáségy volt miniszter ellen kérte bűnvádi eljárás megindítását a szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT), amely szerint a volt kormánytagok döntéseikkel a Petromidia olajfinomítónak privatizációja nyomán több mint félmilliárd dollárral károsították meg az államot. A DIICOT a legfőbb ügyészségtől kérte kedden, hogy forduljon Klaus Johannis elnökhöz, és igényelje tőle a bűnvádi eljárás megindításának engedélyezését. Mihai Tănăsescu, Sebastian Vlădescu és Gheorghe Pogea volt pénzügyminiszterekről és Dan Ioan Popescu volt gazdasági tárcavezetőről van szó. Az ügyészség bűnszövetkezet létrehozásával, hivatali visszaéléssel és sikkasztásban való bűnrészességgel gyanúsítja a négy minisztert. Eszerint Tănăsescu és Popescu 2003-ban rosszhiszeműen látták el hivatali kötelességeiket azáltal, hogy sürgősségi kormányrendeletben kezdeményezték a Petromidia olajfinomítónak az állammal szembeni 603 millió dolláros adósságának kötvényekké való átalakítását. Az ügyészek szerint ezt a rendeletet törvénytelenül fogadta el a kormány. Szabadság (Kolozsvár) 2016. június 1.Négy volt miniszter gyanú alattJóváhagyta Klaus Johannis államfő a szervezett bűnözés és terrorizmusellenes ügyészség kérését, így a Rompetrol-ügyben eljárás indulhat Mihai Tănăsescu, Dan Ioan Popescu, Teodor Vlădescu, Gheorghe Pogea volt pénzügyi és gazdasági miniszterek ellen. Azzal vádolják őket, hogy 2000-től 2010-ig szervezett bűnözői csoportot hoztak létre, a Dinu Patriciu néhai üzletember és liberális politikus birtokában levő Rompetrol kőolaj-társaság adósságait sürgősségi kormányrendelettel pénzügyminisztériumi kötvényekké alakították át, később pedig megakadályozták a részvények eladását az értéktőzsdén, így az állam maradt a kárral. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) lapozás: 1-20
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
